Látogatás Középföldén, avagy Meddecuccok másként

1121 0141121 0061121 0021120 0091120 005  A törp lassan ránézett az előtte álló magas alakra. Kezével az asztalra hajított fejszéje irányába matatott. De valami mást érzett ujjai alatt, nem a jól ismert, simára kopott, megvasalt fejszenyelet. Odasandított.

– Halhatatlan Durin! – morogta. – Ez meg mi? Hogy került ide? –

Az előtte álló idegen lassan leereszkedett a lócára a törppel szemben. Így is szembeszökő volt a méretbeli különbség.

– Ez? – kérdezte, miközben kézbevette az asztalon álló tárgyat.

– Ez egy Meddecucc.  – folytatta az alak, miközben le nem vette szemét a törpről.

– Egy Medde nevű ember készíti majd az emberi jövőben. Mert tetszik neki ez a stílus. Igazából nem erről akartam veled beszélni. Ez a dolog nincs is itt az asztalon, mint ahogy én sem vagyok itt, és ahogyan te sem, törpuram. Ez csak illúzió, úgyhogy ne nyúlkálj a fejszéd felé, mert az sincs ott. –

A törp elébb elsápadt ekkora arcátlanság hallatán, aztán elkezdett vörösödni. Mindez a változás a szakáll és egyéb bozont miatt a külső szemlélő számára nem volt számottevő. Hirtelen kirúgta maga alól a lócát és felugrott, de csak annyit ért el vele, hogy teljes hosszában (már ha beszélhetünk hosszról) végigvágódott a padlón.

– Jól vagy? Mi történt? – kérdezte asszony. felülve az ágyban.

– Ööööö… – morogta a törp a padlóról. – Azt hiszem rosszat álmodtam. Talán a csülkös babtól. –

– Gyere már aludni! – szólt a felesége.

Visszamászott az ágyába, és különös álmán tűnődött.

– Meddecucc?- gondolta magában. – Érdekes. – szuszogott, és oldalára fordult az ágyban, asszonya felé. A párnán azonban nem felesége feküdt, hanem az álombéli idegen és őt nézte, miközben szája halkan formálta a szavakat:

– Meddecucc…

Ekkor iszonyú borzalommal felordított. Érezte, hogy a vállánál fogva rázogatja valaki.

-Kedvesem, miért kiabálsz? Elaludtál a gép előtt? – kérdezte egy kedves hang. Bódultan meredt a képernyőre, ahol valami Medde nevű kézműves középfölde ihlette cuccait nézegette, mielőtt elbóbiskolt.

– Gyere már aludni! – szólt a felesége.

Torka száraz volt. Gerincén jeges érzés futott végig. Nem mert oldalra pillantani.

 

A bemutatott alkotások megvásárolhatóak a szokott helyen, a meskás boltomban, amit az alábbi linken találsz:

http://www.medde.meska.hu

Reklámok
Bolt, Faműves, Fantasy, Fémműves Kategória | Hozzászólás

Egy új stílus – avagy mik is azok a kinetikai ékszerek?

Sokszor azon veszem észre magamat, hogy egy kezembe került alkatrész, anyag, bármi kis dolog nem hagy nyugodni. Naponta többször megfogom, nézegetem, forgatom a kezemben, mint mókus a mogyorót, mert valamire emlékeztet. No nem az eredeti funkciójára, mert az túl egyszerű lenne. Valamire, ami volt, vagy lesz, ami olyan érzés, mint amikor az ember nem tudja felidézni egy álmát, pedig majdnem eszébe jut, de mégsem.

Gyakran vagyok így.

Aztán a dolog szép lassan leülepszik és elkezd formát ölteni. Csak az érzés létezik, abból meg elég nehéz elsőre kihozni valamit, így a felvillanó képeket próbálom megfogni és hozzáigazítani az illuzórikus valósághoz. A fizikai szinten rendelkezésre álló anyagok, gépek, szerszámok, valamint az emlékképekben rejlő ideák megkísérlik a felszínre hozni a meghatározhatatlant.

Így született meg a Meddecuccok új családja, a kinetikus ékszer, Minetic™ néven.

Ezek fő jellegzetessége, hogy valamely alkatrészük mozgatható, forgatható, amolyan imamalom szerűen, ami mindamellett hogy hasznos dolog – egy fordulat=egy ima, vagy üzenet a Világmindenségnek – arra fogékony viselőjét az önkéntelen meditatív cselekvés folytán relaxáltabb állapotba juttathatja, s megindíthat nála egy – fizikai világtól kissé távolabb eső – párhuzamos gondolatmenetet, érzékelésmódot. (A telefon érintőképernyőjének hüvelykujjal való “hajtása” hasonló mozdulatsor ugyan, de ellenkező hatású gondolatmenetet generál)

Mutatok egy ékszert, amit nemrégen készítettem, előrevetítendő, mire is gondolok. A kinetikus ékszerek alapanyaga kizárólag természetes anyag, úgymint fémek (különböző acélok, sárga- és vörösréz, alpakka, ritkábban alumínium, vagy ezüst), különféle üvegek, no és az ásványok (drágakövek).

Ha nyakékről van szó – mint esetünkben – általában fémláncon, hengeres lakkbőrön, vagy ezek kombinációján függ az ékszer. Ezek mindig megfelelő méretezésű szerelékkel és kapoccsal vannak ellátva, az ékszer súlyát figyelembe véve. A nyakékek körülbelül 30-80 gramm között mozognak, de extrémebb esetben (férfiékszer) meghaladhatják azt.

Mivel a nyers fémek az arra kifejezetten érzékeny egyéneknél allergiás reakciókat válthatnak ki (szerencsére ez ritka), kockázatok és mellékhatások tekintetében majd mindenki megkérdezi az orvosát, holisztikus gyógyítóját, mongol sámánját, miegyéb.

Kép

Mongol sámán

De térjünk vissza a kinetikus ékszerekre. Amit mutatni fogok, mint említettem volt, egy nyakék. Időtlen Idő névre hallgat. Mivel az összes ékszerem úgynevezett “egygazdás” személyes darab, általában a viselőjének szoktam csak kifejteni (ha kéri) az ékszere mondanivalóját, most mégis írnék erről pár sort. De előbb egy kép az ékszerről:

 0615 003

Időtlen Idő. Minetic™ kinetikus nyakék

Tehát Időtlen Idő. (Nem fogok most belemenni a temporális mechanika fejtegetéseibe, azt majd megteszi az, akit bővebben érdekel, az internet világa határtalan lehetőségeket rejt ez ügyben is. )

Először is nézzük a megjelenés szempontjából. Egy 13 fogszámú lánckerék ( Ø55mm)   ölelte régi, kopott, hiányos zsebóra számlapját látjuk. Kinetikai szempontból ez a lánckerék fordul el a számlap körül. A számlap galvanizált, festett, sárgaréz alapú. Öregbített hatás, a közepén erősen koptatott. Hét darab szegeccsel van rögzítve, amiből 6 sárgaréz csőszegecs, tehát nyitott a tér a két oldal között, a hetedik vörösréz, ami a delet, vagy inkább a huszonnegyedik órát jelöli és Mars tulajdonságú. Ennél a szegecsnél fogva van rögzítve a hátlapon az a szem, ahol a függesztőkarika és a lánc csatlakozik hozzá.

0615 004

“A mögöttes kapcsolat”

Aki akarja, az továbbgondolhatja. A sárgaréz számlap és a szintén sárgaréz hátlap közt egy vörösréz betétlap rejtőzik. A számlap kopott, fényes közepén a stilizált találatok (golyónyomok) egy csillagállást mutatnak.

0615 001

Az üresség

Azt hiszem ennél többet a leendő gazdájának se nagyon mondanék, mert korunk betegsége a “szájbarágás” amúgy is elképesztő méreteket öltött már. Meg kell tanulni újra gondolkodni, egészségesen és kulturáltan vitatkozni, mint hajdan azok, akik még tudták, mit jelent vitázni, egymás épülésére, egymás tiszteletben tartásával, a probléma megoldása okán.

A kinetikus ékszerek kereskedelmi forgalomban nem szerezhetőek be, de akié majd lesz egy-egy darabja, az úgyis megtalálja az utat, hogy hozzájusson.

Mert a dolgok, mi együvé valók, keresik egymást.

art, Általános, Fémműves, Filozófia, Művészet, Recycle, Steampunk Kategória | , , , , , , Címkézve | Hozzászólás

Hogyan készül, avagy csináljunk eszkudert!

   Manapság nagy divat (vagy egyéb pszichés késztetés) a “hogyan készül?” képsorozatok gyártása. Az internet és a számítástechnika fejlődésével mindenki számára elérhető lett, hogy ilyent csináljon. A hozzávaló tehetség, érthető kifejezésmód, helyesírás iránti igény, s egyéb kritérium már nem annyira fontos, csak a lájkok, meg a nézettség.

MeddeDesign nem akar lemaradni a többi éllovas mögött, mert mint tudjuk, az élet egy verseny, és bizony bármi áron győzni kell, de legalábbis szinten maradni, ahogyan manapság a vesztesek kategóriáját titulálják.

Ezért hát elkészítettem a saját “hogyan készül?” sorozatomat, mely hiánypótló a maga nemében, és remélem hasznos lesz mindenki számára!

Nem is szaporítanám a szót, beszéljenek a képek!

Kép

 

Kép

 

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

 

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Remélem mindenkinek hasznos volt, ami úgy érzi hogy nem, annak elolvasásra ajánlom az alábbiakat:

Dmitrij Alekszandrovics Bilenkin: Eltörött az eszkuder 
(Földeák Iván fordítása) 

   Az erdei út jobbra kanyarodott. Egy tisztás terült el ott, tele a boglárka sárga virágaival, és a tisztás fölött egy közönséges repülő csészealj lebegett. 

   És ekkor felcsapódott egy nyílás, és a levegőn, mint kötélhágcsón, a földre ereszkedett egy idegen bolygólakó. Alacsony, kerek, rózsás, majdnem pucér volt, és ragyogott, mint akit kisuvikszoltak. 

   Nem ijedtem meg, sőt nem is csodálkoztam túlságosan, mivel a töméntelen cikk és elbeszélés az eljövendő „kapcsolatfelvételről” pszichológiailag felkészített egy ilyen találkozásra. Csak igen kellemetlen volt, hogy nincs rajtam a szigorú fekete öltöny és nyakkendő. Begomboltam cowboyingem gallérját, lesöpörtem az erdőben a könyökömre tapadt pókhálót, a jövevény felé indultam, és így szóltam: 

– Jó napot! 
– Jó napot! – felelte, száját sem nyitva tiszta orosz nyelven és én ezen sem csodálkoztam, mivel az irodalomból tudtam, hogy más civilizációk között a telepatikus gondolatcsere rendkívül fejlett. – Jó napot – ismételte. – Eltörött az eszkuderem. Hol itt a legközelebbi szottár? 
– Micsoda? – lepődtem meg. – Szottár? Az meg miféle? 
– Hogyhogy miféle? – Most ő lepődött meg. – No, ez… ez egy olyan hely, ahol javítanak… 
– Javítóműhely? – találtam ki. 
– Az, az! Érti, az eszkuderem… 

   “Eszkuder… – gondoltam ostobán. – Szottár… Javítóműhely!” Nem így képzeltem el a találkozót. Ó, igen! Hiszen ő balesetet szenvedett. Akkor minden érthető. Segítséget keres a földlakóknál. 

– Mi történt a hajtóművel? – kérdeztem, a csészealj alá pillantva. 
– Maga szpektralista? – örvendezett. – Akkor lehet, hogy meg tudja magyarázni, hogy a fikarizáció közben mitől szubtitál a zseltoksz. 

   A “zseltoksz” szónál szemem önkéntelenül az égre meredt. A “kapcsolat értelmes testvéreinkkel” szemlátomást eltért a hagyományos sémától. 

– Ön balesetet szenvedett – mondtam ostobán. 
– Miféle balesetet? – Még fel is pattant hozzá. A zseltoksz szubtitál! 
– És az a… hogy is hívják… az eszkuder nem szubtitál? 
– Ön megőrült! Hogyan szubtitálhat az eszkuder? Elnézést, ezek szerint ön nem szpektralista? 
– Nem – feleltem. 
– Akkor meg minek zavar engem össze? Mondja meg egyenesen megjavíttathatom-e itt az eszkudert, vagy sem! 
– A mi földi technikánk… – kezdtem a torkomban rég megakadt mondatot. 
– Ha nem az önöké, akkor a szomszéd bolygóé vágott közbe türelmetlenül. – Egyre megy! 
– Nem éppen – feleltem. Felháborodva felhorkant. 
– Tudja mit, nincs időm viccelni. Meg kell javíttatnom az eszkudert. Nem lehetek meg nélküle. Hát akkor van-e valahol itt önöknél a közelben – rózsaszín ujjával körbemutatott az égbolton -, ha nem szottár, de legalább egy primitív szpucs? 
– Nézze csak – szólaltam meg -, nem tudom, mi az a “szpucs”. És mi az a “zseltoksz”. De nagyon örülök, hogy üdvözölhetem önt a Földön. Boldogok vagyunk, hogy a kapcsolat végül is megvalósult. És ebben az ünnepélyes pillanatban… 
– Hogyan? – jött izgalomba az idegen bolygólakó. – Kiderül, én nem oda kerültem? 
– Miért, nem a Földre repült? 
– Először hallok erről a csillagrendszerről. 
– Ez a mi bolygónk neve! 
– Bájos név! És önöknél is kedves, igen kedves… Milyen kár, hogy nincs önöknél szottár! 
– De vannak nálunk… 
– Tudom, tudom! Mindenfajta műemlékek, tájak… De a szabadságom vége felé jár. 
– Hát ön nem kutató? Nem tudós? 
– Egyáltalán nem. Én… 
   Nem fejezte be. Lassan értetlenség öntötte el arcát. A lábára pillantott, azután rám. 
– Ez meg micsoda?! – üvöltött fel a két kövér szúnyogra mutatva, melyek azzal a nyilvánvaló szándékkal tapadtak a lábára, hogy belemarjanak. 
– Ezek szúnyogok. Zavarja el őket! 
– Csípnek?! 
– Semmiség, ne törődjön velük. 

   Az idegen bolygólakó fürgén felugrott, és sarkaival kapálódzva felröppent tojás alakú járművéhez. 

– No de hová megy?! – kiáltottam fel. – Értse meg, végül is ön az első képviselője nálunk egy idegen civilizációnak… 
– Ha másoknak tetszik, hogy csipdesik őket, akkor ez az ő dolguk – hangzott a nyílásból. – Isten önnel, isten önnel! 

   A háta annyira sima és elutasító volt, hogy megértettem, a kölcsönös megértés teljesen reménytelen. Valósággal tele volt megvetéssel. 

– Hé! – kiáltottam utána. – Mindössze egy kérdést: mi ez a vacak, az eszkuder? 
– Eszkuder? – fordult hátra. – Még ezt sem tudja! Furcsa! Hát akkor mivel tisztítja a fogait? 

   A nyílás becsapódott. Az idegen bolygólakó eltávozott. 

 

 

 

Üveg/Glass Kategória | , , , , , , , Címkézve | Hozzászólás

Időutazó, avagy a TT™Concept

Az időutazás az az elképzelés, miszerint két időpont között tetszőleges irányban megvalósítható utazás – ahhoz hasonlóan, mint mikor a tér két pontja között épségben meg lehet érkezni. Az időben visszafelé utazás a tudomány jelenlegi állását tekintve paradoxonokhoz vezethet.

timetravel

Az időutazás döntő problémái a múltba utazás kapcsán merülnek fel. A kutatók gondolatkísérleteket végezve az időutazás során felbukkanó lehetséges logikai ellentmondásokat (paradoxon) valamint ezek feloldásait keresik. Az időparadoxon az idő miatti ok-okozat szabály megsértését taglalja. A részecskefizika az időtükrözés elméleti lehetőségét veti fel, aminek kozmológiai vonatkozásai is jelentősek.

Az időparadoxon problémája, vagyis mi történne, ha a múlt úgy változna, hogy az ismert jelen nem jöhetne létre?

time-travel-evidence

A másik érdekfeszítő dolog az, hogy amennyiben a múltbéli időutazás csakis géppel lehetséges, és nincs teleportálás, akkor az időutazók legkorábban az első időgép működésbe helyezéséig tudnak visszautazni. Ez azt jelenti, hogy amint egy kétirányú időgépet bekapcsolnak, azonnal működésbe lép a jövőbeli érkezőket fogadva. Persze ez korántsem biztos.

article-1269288-095FBC16000005DC-551_634x447_popup

Az időutazás logikai ellentmondásait oldja fel a Multiverzum-elmélet. E szerint végtelen számú párhuzamosan létező, egymástól különböző, ám összefüggő világegyetem létezik. Ekkor az időutazás nem más, mint két – eseményeiben független – téridő közötti ugrás, tehát logikai kötöttségek nem állnak fenn. Az alternatív valóságokat “dimenziónak” is nevezik.

177px-Wm_james   Akit bővebben érdekel a Multiverzum-elmélet, az keresgéljen William James pszichológus írásai között.

William James (New York, N. Y. 1842. január 11. — Chocorua, New Hampshire,1910. augusztus 26.) amerikai pszichológus, filozófus, az amerikai funkcionalista pszichológia alapító atyja.

Ő volt az első nemzetközileg ismert amerikai filozófus, nevéhez fűződik az amerikai pragmatizmus.

Egy pragmatista központi gondolatai azok, hogy mihez vezethet az adott jelenség, mi lehet a funkciója, működik-e az elképzelés.

moorcockphoto_aA Multiverzum-elmélet irodalmi népszerűsítéséért Michael Moorcock író tett sokat.  (Itt a képen jobbra)

Első megjelent sci-fi regénye a The Sundered Worlds volt, mely folytatásokban jelent meg 1962-63-ban, s később regény formában The Blood Red Game címen látott napvilágot 1970-ben.

Ebben a regényben bukkant fel először a „multiverzum” elmélete, mely szerint számos párhuzamos dimenzió létezik, amelyek néha érintkeznek. Moorcock szerint ezekben az eltérő dimenziókban egymáshoz nagyon hasonlatos hősök élnek, mintha egy és ugyanazon személy kivetülései lennének különböző nevek alatt.

Persze a tudatos időutazás ötlete és eszköze Herbert George Wells 1895-ben megjelent Az időgép című művében fogalmazódott meg.

the_time_machine_large_01

Nos, a hosszúra nyúlt bevezető után rátérek mondanivalóm lényegére, ha egyáltalán van olyan. Akik eddig is unták, most ne olvassák tovább, mert esetleg egészségkárosító hatása lehet a dolognak.

Tehát akkor mi is az a TT™Concept?

Nem, nem az. Az a kis négykerekű státuszszimbólum, négy karikával az orrán inkább térbeli helyváltoztatásra alkalmas.

audi-tt-ultra-quattro-concept-1

Szép, de nem…

Szóval a TT™ConceptTimeTraveller (Időutazó) eszközei az idő különböző pontjáról, amik véletlenszerűen megjelennek a tér egymástól távol eső koordinátáin. Hogy az Utazó személye ki, azt ne feszegessük. Elég annyit tudnunk róla, hogy egy időanomália kapcsán bolyong az idősíkok közt. Egyszer-egyszer találunk közvetett bizonyítékokat abból a korokból, ahol megfordul. Ezek közt a legjelentősebb, amikor bizonyos eszközei, használati tárgyai felbukkannak a Föld egy tetszőleges pontján.

Bizonyos, hogy nagy részükről ezeknek a tárgyaknak nem tudunk. Ha az óceán közepén materializálódnak, vagy az esőerdőkben, netán a jéggel fedett sarkokon, vajmi kevés a valószínűsége, hogy bárki rájuk találjon.

Arról sem szeretnék beszélni, hogy milyen úton jutunk hozzá az információhoz, majd a tárgyakhoz. Eddig alig egy tucatot sikerült begyűjteni. Jellegzetességük, hogy a jelen korszakot meghaladó technológiát a mi múltunkban használja, több-kevesebb sikerrel az Utazó.

A tárgyak rendeltetését megfejtve arra a következtetésre jutottunk, hogy a múltban jelentősen sérülnek, valamint elhasználódnak ezek az eszközök. A korabeli technológiával kell javítani, pótolni az alkatrészeket, már amennyiben ez lehetséges. Ez tisztán látszik a leleteken.

Az utoljára megtalált tárgyat nemrég kaptam Oroszországból. Egy vasútvonal mentén találták.

34545591SbV

Ettől a hídtól nem messze áll egy elhagyatott víztorony. Egy pályamunkás figyelt fel késő délután a szokatlan fényjelenségekre, amik a tárgyak megjelenését általában kísérni szokták.

34796866EGl.

A munkás hamar megszabadult tőle, mert nem szerette az ilyen dolgokat – viszont a vodkát igen – így párszor gazdát cserélt a tárgy, mire a látókörünkbe került.

Aki végülis leadta a külhoni kontaktnak, egy veterán tengerész volt. Látott egyet, s mást életében, mert tengeralattjárón is szolgált. Rögtön látta, hogy jobb lesz ezt a megfelelő helyre eljuttatni. Szerette a sima ügyeket. (…no meg a vodkát)

Russia Victory Day

(A kép illusztráció)

A tárgyról keveset tudunk. Ránézésre a múltban rekedt Utazó félig-meddig korabeli, helyi anyagokból, valamint saját idejebéli technikából fabrikált telekommunikációs egysége, amolyan táblagépe lehetett. Eddigi vizsgálatok szerint érintőképernyős-hangvezérelt változat (nem kizárt a neurovezérlés sem), bár semmi közelebbit nem sikerült megállapítani a kezeléséről, vagy az energiaellátásáról. Bizonyos időközönként gyenge spontán aktivitást mutat.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kerete rézötvözet, ami ónalapú adhéziós kötéssel állítottak össze. A “képernyő” üvegszerű, polárszűrős, arany, vagy bronzszínben játszik. Erőteret nem gerjeszt, extrém sugárzást nem lehet mérni a közelében.  A hátlap árnyékolt, belekarcolt jelekkel ellátott. A jelek megfejtése folyamatban van.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A képernyőfelület finom karcai és a korabeli technológiával kivitelezett javítások arra engednek következtetni, hogy vagy az Utazó került sűrűn áldatlan állapotok közé, vagy egy időre illetéktelen kezekbe került. Az egyik spontán aktivizálódás alkalmával megfigyeltük, hogy egy ismeretlen személy, feltehetőleg a XVIII. századból megfésülködik előtte, eszerint falitükörként használták.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Egyéb fizikai paraméterei; mérete 150x250mm, tömege 705gr.

A tárgy kiértékelése folyamatban.

További részletek itt találhatóak.

Mutatok még két, a közelmúltban fellelt tárgyat. A kommentekben lehet találgatni, mi is a funkciójuk.

medde_product_853_131006134952_3

medde_product_853_131006135838_3

A hozzászólásoknál csak óvatosan! Ugye mindenki tudja, hogy az elsődleges temporális irányelv kimondja, hogy az egyéni vagy társas időutazások résztvevői nem közölhetnek információkat a jövőről.

art, Üveg/Glass, újrahasznosítás, Bolt, Fantasy, Fémműves, Filozófia, Kultúra, Művészet, Recycle, Steampunk Kategória | Hozzászólás

Egy kis érmetörténelem, avagy mivel is fizettünk annak idején?

magyar forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik.

A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk – akárcsak a bankjegyeké – a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit is fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb, a folyamatos értékvesztés miatt 2010-ben az ötforintos a legkisebb érmecímlet és a kétszázas a legnagyobb.

Kép

A második világháborús trauma és a pengő hiperinflációja után a magyar kormánynak szembe kellett néznie az új pénznem bevezetésének kihívásaival. A forint bevezetésekor kiemelkedően fontos cél volt a hazai valuta iránti bizalom helyreállítása. Mivel az előállítási költségek és a címletek gyors növekedése miatt 1945. december 31-ével hivatalosan is megszüntették az érmeforgalmat (a pengőérmék a gyakorlatban jóval ezelőtt eltűntek a forgalomból), a fémpénzek ismételt megjelenése már önmagában a stabilitás jele volt.

Az 1946-ban készült első veretek anyaga a filléreknél réz, az egy- és kétforintosnál alumínium volt.

Jól elkülöníthetőek a különböző érmesorozatok.

Köztársasági veretek (1946–1948)

Népköztársasági veretek (1949–1989)

Köztársasági veretek (1990–2011)

A legtovább a népköztársasági vereteket használtuk, így azokról beszélek egy kicsit bővebben.

1949-ben, a fordulat évében a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az időszakban vert pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a Rákosi-címer került. Az addig rézötvözetből vert két-, tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az ezüst ötforintosok fokozatosan eltűntek a forgalomból, új típust 1967-ig nem hoztak forgalomba.

Az 1956-os forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere, így az 1957-1989 között vert érméken a Kádár-címer szerepel. Bár az infláció létezését tagadták, a „megnövekedett pénzforgalom” miatt szükségessé vált a tíz- (1971) majd a húszforintos érmék bevezetése (1983) – eleinte az azonos címletű bankjegyek mellett, később egyre inkább helyett.

Nézzük sorjában:

KépA lyukas kétfilléres. A legkisebb címletű érme. 1950. március 27.-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

Az 5 filléres. 1953. március 31.-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

A kis tízfilléres. Én még emlékszem, hogy egy kocka csomagolt Boci-csokit adtak érte annak idején. 1950. december 15.-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

A 20 filléres. (Két kocka csoki…) 1953. március 31.-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

Az ötvenfilléres. Gyerekként komoly pénznek számított. Ha elballagtam a sarki Zsitvai-fagyishoz, a kisebbik kanállal egy gombóc fagyit kaptam érte. Nagy dilemma volt, hogy csoki, vagy citrom legyen. 1967. május 12.-én bocsátották ki. 96% alumíniumból és 4% magnéziumból készült.

~~~

Kép

A forintos. A fent említett patinás cukrászdában nagy gombóc fagyit ért. Vagy két felet, hogy ne kelljen választanom a két kedvenc ízem közül. 1957. október 10-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

Hát igen… A legendás “bélás”. Már kinézetében azt sugallta, hogy komoly pénz. Ezért a lakótelepi ABC-ben (nem CBA) már válogatni lehetett a csokik és cukrok között. 1970. július 1.-én bocsátották ki. 72% rézből és 28% cinkből volt. Ezt hívják sárgaréznek.

~~~

Kép

Az ötös. 1971. augusztus 2.-án bocsátották ki. 100% Nikkelből volt. A későbbi változatban ezt meglehetősen drágának találták és az 75-25%-os réz-nikkelre változtatták az ötvözetet.

~~~

Kép

A tízes. Az 1971. június 1.-es kibocsátású változata még neki is 100% nikkelből volt, amit 1983. április 18.-án 92-6-2% réz-alumínium-nikkelre változtattak. Kisebb is lett, valamint a színe a sok réztől sárgásra változott.

~~~

Kép

Az utolsó érme a húszas. 1983. április 18.-as kibocsátású. 75-25% arányban tartalmaz rezet és nikkelt.

~~~

Hát röviden ennyi. Aki bővebben szeretne erről olvasni, az itt talál egy csomó mindent a magyar érmékről.

Mivel nekem is van itthon ezekből a régi pénzekből, magyarból, külhoniból egyaránt, néhanapján a munkáimhoz felhasználom őket. Mint például itt:

Kép

A Time is Money falióra

Erről meg rögtön ez jutott eszembe… 🙂

A napokban különféle mandzsettagombokat csináltam, hogy ne mindig csak a Hölgyeknek kedvezzek Meddecuccok terén, így született meg az első *Bélás 1989* mandzsettagomb. Íme:

Kép

A legendás Bélás-1989 mandzsettagomb

Részletek itt!

~~~

Aztán készítettem még fiatalabb érmékből is, ezeket már ’89 után verték.

Kép

Aki kíváncsi a többi érmés Meddecuccra, az megnézheti és megvásárolhatja a szokott helyen, a www.medde.meska.hu oldalon a boltomban. Érdemes időközönként benézni a boltba, mert nagy esélyt látok egyéb érmés Meddecuccra is.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_p%C3%A9nz%C3%A9rm%C3%A9i

art, Általános, újrahasznosítás, Bolt, Recycle Kategória | , , , , , Címkézve | Hozzászólás

Egyperces

Örkény István: Gyász

Eltapostak egy szentjánosbogárkát. Temetésen az egyik távoli rokon – egy erdei nünüke – lesújtottan áll a gyászolók között. – Istenem – gondolta -, még élhetett volna szegény. Egy szúrós pillantást vetett egy burgonyaszipolyra, mely nem átallott a sírnál diskurálni. És pont most, amikor kialudt a fény!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

page

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

Az alkotások megvásárolhatóak a szokott helyen, ha még nem találtak gazdára. 🙂

A bolt ide kattintva elérhető!

art, Ásványok, Üveg/Glass, Boga, Bolt, Filozófia, Kultúra, Művészet Kategória | Hozzászólás

Rapanui, avagy a Világ Köldöke

A Csendes-óceán titokzatos szigete, amelynek partjairól évszázadok óta néz szembe az érkezőkkel 887 óriási szobor, amelyet az ősi rapanui nép készített. A helyi nyelven Rapa Nuinak, spanyolul Isla de Pascuanak nevezett szigetnek annyi köze van a húsvéthoz, hogy Jacob Roggeveen holland felfedező első európaiként 1722 húsvét vasárnapján érkezett ide.

KépA sziget 1888 óta Chiléhez tartozik, bár a dél-amerikai szárazföldtől mért távolsága több mint 3000 kilométer. A sziget a polinéziai szigetvilág legkeletibb tagja, a polinéz szigetcsoport hozzá legközelebb eső tagjától is kétezer kilométerre van. A szigetet jelenlegi ismereteink szerint legalább 1700 éve lakják emberek, de hogy pontosan honnan és milyen útvonalon érkeztek oda, arról még vitatkoznak a tudósok. Az egyik elképzelés szerint Polinézia irányából jöttek az első telepesek csónakokon, ezt vitatta Thor Heyerdahl norvég utazó és felfedező, aki szerint az emberek Dél-Amerikából érkeztek, balsafából készített tutajokon, olyanokon, amilyeneket manapság is használnak az indiánok a Titicaca tavon. Az 1947-ben végrehajtott utazás bebizonyította, hogy a Kolumbusz előtti időkben rendelkezésre állt a megfelelő technológia az ekkora utak megtételére. A Kon-Tiki-nek nevezett vitorlás tutaj 101 nap alatt érte el Polinéziát.

KépA hatalmas szobrok által benépesített partszakasz az UNESCO világörökségi listáján szereplő szigorúan védett emlék. A szobrok keletkezését a radiokarbonos vizsgálatok alapján kb. az 1000 és 1600 közötti évekre teszik. Gyakorta emlegetik őket húsvét-szigeti fejekként, de jobban megfigyelve látszik, hogy valójában térdeplő alakokról van szó. A régészek szerint egy szobron egyszerre öt-hat ember dolgozott, és mindegyik istenként tisztelt, régen meghalt törzsi vezetőket ábrázol. A helyi hitvilág szerint a holtakat szoros kapcsolat fűzi az élőkhöz, ők gondoskodnak az élők szükségleteiről, adják nekik az egészséget, a föld és az állatok termékenységét, a jó szerencsét stb., az élők pedig adományaikkal biztosítják a holtak számára a jó helyeket a szellemvilágban.

KépA sziget csaknem teljes területe természetvédelmi övezet, amivel a maradék gyér vegetációt őrzik. Korábban a Húsvét-szigeten sokkal dúsabb növényzet volt, ám az európai utazók által behurcolt állatok, főképpen a hajókról kiszökött patkányok és az odavitt birkák visszafordíthatatlan kárt tettek a növényzetben. Eközben az őslakosság is megfogyatkozott részben a járványok, részben a rabszolga-kereskedés következtében, jelenleg mintegy négyezren lakják, akiknek a fele Chiléből érkezett az elmúlt évtizedekben.

Kép

A szigetlakók ősi nyelve egy polinéziai nyelvjárás. Amikor Cook kapitány az 1774-ben a szigeten járt, legénységének egy polinéz származású tagja beszélni tudott a rapanui nép fiaival. A rapanui nyelv szókincs legalább 80%-ban megegyezik a mangarevai polinéz nyelvével. A sziget legrégibb neve valószínűleg szintén polinéz eredetű Te Pito o te Henua, ami azt jelenti, hogy a Világ köldöke.

KépAz európaiak hódítási kísérleteinek a szigetlakók hosszú ideig ellen tudtak állni, mígnem az 1860-as években perui rabszolga-kereskedők rohanták le a szigetet, és néhány hónap alatt legalább 1500 férfit hurcoltak el vagy öltek meg. Amikor később arra kényszerítették őket, hogy vigyék vissza az elrabolt embereket a szigetre és más polinéziai szigetekre, szándékosan hagytak csaknem minden szigeten himlővel fertőzött betegeket. A járvány következtében annyian haltak meg, hogy már szinte nem volt, aki eltemesse a holtakat. A gyarmatosítók ezután felvásárolták az elhunytak földjeit.

1888. szeptember 9-én Chile hivatalosan annektálta a Húsvét-szigetet. A szigetlakókkal akkor kötött „szerződést” manapság vitatja néhány rapanui.

Kép

Dióhéjban ennyi a Húsvét-szigetek története. Ez a bejegyzés sem fog semmi titkot felfedni, semmit bebizonyítani. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Thor Heyerdahl – Aku Aku című könyvét, vagy pedig Jared Diamond – Összeomlás című munkáját, amiből itt is lehet olvasni részleteket.

Ha ma ellátogatnánk oda, valószínű hogy hétvégi folklórban lenne részünk turistaként…A sziget legfőbb bevételi forrása napjainkban a turizmus és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek.

Kép

Inkább továbbálmodom Hotu Matu’a álmát, aki a bennszülöttek szerint kenuval érkezett a szigetre családjával együtt. Thor Heyerdahl indította el bennem a gondolatot, a maga közvetlenségével és tiszteletével, ahogy a szigetlakókkal viselkedett. Megeleveníti a monda- és hiedelemvilágukat, szertartásaikat, amik a 40-es 50-es években még elevenen éltek a rapanui leszármazottak tudatában.

Ennek eredménye a Rongo kollekció, amit a Te Pito o te Henua ihletett.

Kép“Rongo-Tahu-Aku” A vulkánok, a villámok és a földkemencék védőszelleme.

***

Kép“Rongo-Rapanui-Aku” A part, a sziklák, a barlangok védőszelleme.

***

Kép“Rongo-Vaitara-Aku” Az apró tengeri élőlények védőszelleme

***

Kép“Rongo-Totora-Aku” A vízben élő növények védőszelleme.

***

Kép“Rongo-Vat” Az Eredet.

***

Mivel a sziget minden szegletének, minden létező dolognak ott saját őrző szelleme van, korántsem ért véget a sor. Ha szeretnél részese lenni ennek a különleges érzésnek, látogass el a boltomba, ahol szerezhetsz magadnak egy Aku-Akut. Ha ő is szeretné…

Kép  Helyi szépség

Kép  A Világ Köldöke…

A NatGeo készített egy filmet is a földalatti barlangokról.

art, Üveg/Glass, Fémműves, Filozófia, Kultúra, Művészet Kategória | , , , , , , Címkézve | Hozzászólás

Lótücsök, avagy a páncélos palánta esete

Mostanság mintha jó idő lenne, bár sokáig nem gondoltuk, hogy ez bekövetkezik. Akinek van talpalatnyi földecskéje, általában ilyenkor kertészkedik rajta, hacsak egy gyenge pillanatában nem betonozta le, vagy nem épített rá sarokházat atombunkerrel.

Mi is szeretjük a magunk termelte zöldségeket fogyasztani, ezért kertecskét művelünk. Egy ilyen kertben ugye lakik más is rajtunk kívül, jobb esetben nem a szomszédra, hanem a természet részét képző állatkákra gondolok itt. Ezek nagy része észrevétlen, vagy nem sok vizet zavar. Vannak azonban olyanok is, akik igenis zavarnak, és itt nem a tegnap esti jetire gondolok, akiről kiderült, hogy Bandi bácsi volt, a harmadik szomszéd, csak eltévedt.

Az egyik ilyen zavaró tényező az ember kertjében a lótücsök, vagy ismertebb nevén a lótetű. Aki nem látott még ilyent, annak megmutatom, miről is van szó.

Kép

Hát nem egy szép állat, de ha engem meglát, könnyen lehet, hogy ugyanezt mondja.

Erről a teremtményről ezt írják:  “A kertekben a növények fogyasztása és különösen föld alatti szárainak elvágása miatt rendkívül súlyos károkat okozhat.”

Akit érdekel bővebben, az itt elolvashatja: http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3t%C3%BCcs%C3%B6k

Szóval ez az. Felzabálja az elvetett magot is néha, különösen kedveli a hüvelyeseket, valamint elrágja a felszín alatt a palánták szárát. Az eredmény siralmas, mindenfelé elszáradt növénykék, messziről kiabálják: Belőlünk bizony nem eszel!

K_p1.sized

Amúgy nem túl okos állat, mert megfigyeltük, hogy mindig a felszínhez közel ássa a járatait, és mivel a kertünkben vegyszeres akció szóba se jöhet, ezért kigondoltuk a páncélos palánta projektet.

Ez a projekt már két éves, tehát túl van a kísérleti stádiumon, és úgy gondolom bevált. Ennek okán közzéteszem.

Mielőtt belekezdenék, azt azért elmondom, hogy nincs érdekeltségen a sörbizniszben. 🙂

Tehát azt gondoltuk ki, ha az a tetű szépen halad a föld felszíne alatt, akkor útját kell állnunk. Kísérletképp egy keskeny lécet nyomtam le a földbe úgy 2-3 cm mélyen oda, ahol ezek az édesnek nem mondható kis lények közlekedtek. Minden esetben megkerülték az akadályt oldalirányban, sosem ástak át alatta.

Ekkor jött az ötlet.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ha valaki nem szereti, ne erőltesse az ivást. Sok doboz hever szerteszét, honfitársaink fogyasztási, valamint hulladékkezelési kultúráját fényesen bizonyítandó. Azokat is össze lehet szedni. Mármint az eldobált dobozokat…

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az alumínium dobozokkal könnyebb bánni. Egy mágnessel ki lehet választani őket, mert ugye az alumíniumot nem vonzza a mágnes. A vasból készült dobozokat igen.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Igen, elég nagy lyuk. Majd a doboz kettévágása utál a befelé hajlott zárófedelet kissé vissza lehet nyomni és rögtön jobb lesz a helyzet.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Meg lehet próbálni ollóval is, vagy bármi mással, nekem ez jött be leginkább. Kézre vigyázni és nem csak vágás közben, hanem utána is, mert a vágott dobozszélek eléggé veszélyesek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Fontos, hogy annyi magot vessünk egy dobozba csak, amennyi növénykét egymás mellé szánunk, tehát 2-3 db-ot. Amikor eljön a kiültetés ideje, az ültetődobozok alját a már ismertetett módon vágjuk le, hogy a gyökerek szabadon fejlődhessenek a földben.

Az így elültetett palánták szépen fejlődnek, viszont a lótetűt megüti a guta. Láttam.

Ősszel, amikor a letermett növényszárakat eltávolítjuk, a fémhüvelyeket össze kell szedni és a szokott módon a szelektív hulladék-gyűjtőbe kell elhelyezni.

Kidobott fémdobozok mindig lesznek, úgyhogy ez a kártevő elleni védekezés több szempontból is hasznos.

Akit pedig inkább a Meddecuccok érdekeltek volna, azoknak a szokott helyet ajánlom, ahol körülnézhetnek és vásárolhatnak.

Kattints ide: MeddeBolt.

Kertészet, Recycle, Szabadidő Kategória | 1 hozzászólás

Na, akkor játszunk!

Egy újabb nagyszerű játék! 🙂 Nézzétek csak!

 

MADEWITHLOVE.HU ADVENTI JÁTÉK – HARMADIK NAP, DEC 4. 22.00 – DEC. 5. 22.00
FELAJÁNLÓ: MeddeDesign

A FŐNYEREMÉNY RÉSZE LESZ: MeddeDesign Kovácsoltvas “U-szög” füles.

Készült valódi u-szögből, melegalakítással, termikus felületkezeléssel. A

célszín antiallergén akasztóval. Füli mérete: 3 cm.

December 2. 22:00 órától kezdve minden nap kinyílik egy ablak és “mögötte” lesz egyetlen alkotó KÉT csodás ajándéka. Az egyik ajándékot másnap 22.00 óráig, egy napi villámjáték keretében megnyerheted! Ha részt szeretnél venni a villámjátékban, kattints a linkre!
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.10151362451841934.542721.304302116933&type=3

A másik ajándék pedig a FŐNYEREMÉNY részeként lehet majd a Tiéd.
A FŐNYEREMÉNY nem más, mint 17 kézműves madewithlove ékszerállványon elhelyezett alkotása, amelyet egyetlen szerencsés nyer meg! Talán Te?! 🙂

HA A FŐNYEREMÉNYÉRT IS JÁTSZANI SZERETNÉL, töltsd ki ezt a kérdőívet!http://apps.facebook.com/my-surveys/lseiq0

FIGYELEM! A főnyeremény kisorsolásának feltétele, hogy december 20. éjfélre a madewithlove.hu facebook oldalának legalább 4500 rajongója legyen. Ezt nem mi találtuk ki, hanem a gonosz Krampuszok! 🙂

559959_10151365572601934_496929997_n
art, Általános, újrahasznosítás, Bolt, Fantasy, Fémműves, Játék, Művészet, Recycle, Steampunk, Szabadidő Kategória | Hozzászólás

Steampunk, avagy hol van Nemo Kapitány hajója?

A kérdésre egyszerű a válasz.

Nálam.

Jóformán semmi nem maradt belőle, néhány alkatrész csupán. Apróságok, burkolati elemek.

Mesélhetnék hosszan arról, hogy milyen veszélyeket, borzalmas megpróbáltatásokat kellett kiállnom, amíg eljutottam a roncsokig.

Mindenféle szörnyekkel hadakoztam, elromlott a levegőt szállító berendezés, majdnem megfulladtam, de emberfeletti erőfeszítések árán végére jártam a dolognak.

Csak én tudtam a helyet, bár sokan próbálták kiszedni belőlem, hogy hol van. Mindent bevetettek, italt, nőket, pénzt, hatalom ígéretét. Fenyegettek, az életemre is törtek.

De hajthatatlan maradtam. Sikerült titokban tartani az egész vállalkozást, amit végül siker koronázott.

Pár megbízható emberrel sikerült egy két darabot felhozni végül a roncsból. A többi odaveszett.

Egy vízalatti szakadék szélén volt a hajó, mármint ami megmaradt belőle.

A munkálatok alatt elmozdulhatott a vázszerkezet, mert a nap végén szörnyű csikordulással a mélybe fordult az egész, és lassan eltűnt a szemem elől. A felszerelés, és a megmentett darabok nagy részét is magával rántotta, kis híján engem is. Ami maradt, tényleg nem sok. De azt felhoztam.

Ezeknek a daraboknak nagy része rézötvözetből, meg valami különleges acélból készült ami ellenállt a rozsdásodásnak. Későbbi vizsgálat kiderítette, hogy a hajó pusztulását valami nagy energiahatás okozta, ami szinte széttépte a testet. Lehet, már soha nem fogjuk megtudni, hogy ez a tragédiát a zseniális elme egyik találmányának hibás működése okozta, vagy valamilyen titokzatos támadó.

A megmaradt darabok széleskörű energetikai vizsgálata után elmondhatom, hogy az anyagban nem tapasztaltam semmilyen káros sugárzást, de érzékeltem egy megmagyarázhatatlan hatást, ami abban áll, hogyha egy ilyen dolog van az ember közelében, sokkal pozitívabb az őt körülvevő légkör. Nem mindenkinél működik, de az emberek nagy részénél igen. Szebbek a tárgyak, valahogy világosabbak, kellemesebben telik az illető napja. Közvetlenebbek az emberek a környezetében. Sokat gondolkoztam ezen… Talán a magányos, elszigetelődött, az embereket kerülő Kapitány utolsó kívánsága volt ez? Talán egyszer majd valaki választ ad erre a kérdésre…

A burkolat darabokból ékszerek készültek, hogy az emberek hordhassák őket, és aki megérdemli, érezhesse pozitív hatásait. Most csak pár darabhoz lehet hozzájutni, de később, ha Isten megsegít, lesznek még másmilyen dolgok is.

Megmutatom őket:

Ha szeretnétek hozzájutni ezekhez a páratlan darabokhoz, akkor itt keressétek!

Pár pohárka rum árát bárkinek megéri!

Ott ahol ezek vannak, találhattok még pár érdekes dolgot elrejtve. Rögtön ráismertek majd, mi származik Nemo Kapitány legendás hajójáról!

A helyet, hol a hajó elsüllyedt, ne kérdezzétek. Nem mondom el. Ennyi idő elmúltával, már nem is nagyon emlékszem rá. Talán a rum teszi…

art, újrahasznosítás, Fantasy, Fémműves, Recycle, Steampunk Kategória | , , , , , Címkézve | Hozzászólás