Boga születik, avagy hogyan is készül? Második rész. A befejezés.

Na ahogy ígértem, megmutatom a végeredményt. Hol is tartottunk?

Éppen itt. Tehát odáig megvagyunk, hogy elkészült a MedálBoga, amúgy alakilag. Mivel ez még így nincsen készen, pár dolgot meg kell tennünk.

Először is a fürdő, mert most olyan, mint a zsíroskenyér.

Ez a zsírtalanító mosás. Itt a forrasztott rész fémtiszta lesz, biztosítva a patinázó folyadék tökéletes reakcióját a felülettel. Magyarul mindenhol, ahol most ezüst színű, szép bronzos színezetet kap.

Itt már a patinázás folyamata látható. A felvitt folyadék savas kémhatású, ezért szemüvegben és védőkesztyűben kell dolgozni vele. A patina nem festék, hanem egy réztartalmú anyag, ami az ón felületén kiválik. Így egy nagyon vékony rézbevonat képződik rajta. A patinázó folyadék egyébként saját fejlesztés, nem boltit használok.

A felületet többször és alaposan le kell kezelni a kívánt hatás eléréséig. Így növelni tudjuk a rézbevonat vastagságát. Persze inkább vékonyságról kellene beszélni, mert leheletnyi csak.

Aztán megy a többfázisú semlegesítő fürdőbe, így a felületen maradt savas folyadék eltűnik.

Ha megszárítjuk, eléggé rémisztően néz ki, de sebaj. Az utolsó művelet következik, a finiselés. A neve is mutatja, hogy egy végső olajos felületkezelő eljárásról van szó, ami előhozza a réz szépséges színét és a továbbiakban megvédi az oxidációtól. Nagy alapossággal kell elvégezni, mert csak akkor lesz igazán szép.

Hát ilyen lett. Most már mondhatjuk, hogy készen van. A felesleges olajat puha ronggyal le kell törölni és mehet a készáru polcra. De előtte még megnézzük, hogyan mutat a nyakban.

Fekete hengeres keresztmetszetű bőrre fűzzük, amire kapcsot szerelünk. Ha láncra tennénk, bár én a jellegénél fogva nem ajánlom, ügyeljünk arra, hogy ne csúszkáljon a láncon, mert akkor igen rövid élete lesz. A láncnak.

Tisztítani csak valami finomszőrű ecsettel szabad. Tilos bármilyen agresszív, savas vagy lúgos, illetve szemcsés mosószert használni. Időnként egy csepp babaolajjal fel lehet frissíteni a felületet.

A MedálBoga főbb paraméterei: nagysága:5×4.5 cm, tömege: 25 gr.

Nem kaptam még visszajelzést allergiás reakcióról, de nem zárható ki. Felhasznált fémek, bevonatok:  Vörösréz (Cu), forrasztóón (60/40).

Na, akkor megvolnánk. Remélem tetszett a bejegyzés, hasznosnak találtad és mindent értettél, amit leírtam. Ha mégis kérdésed van, azt a kommentekben felteheted.

 

Reklámok
Kategória: Általános
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

5 Responses to Boga születik, avagy hogyan is készül? Második rész. A befejezés.

  1. Czeglédi Miklós szerint:

    Végre, azt hittem, már nem találok megfelelő bejegyzést.
    Patinázással gyűlt meg a bajom, ami kapható volt, túl drága és nem tökéletes volt.
    A ráírt színeket nem igazán lehetett eltalálni.
    A szín intenzitás sem jött össze.
    Elkezdtem saját anyaggal kísérletezni, idáig nem jött össze.
    Ha lehetne némi segítséget kérnék ebben a témában, és sok tapasztalatot.
    üdv, Miklós

    • meddedesign szerint:

      A patina alapja a mezőgazdasági boltban kapható rézgálic. A mostaniakkal sok gond van, már az sem a régi. Annak melegvizes oldatával, valamint csekély (egy-két csepp) 20% ecettel tessék kísérletezni, esetleg sötétebb színekhez némi konyhasóval. A patina milyensége nagyban függ a forrasztóón összetételétől is, ezért mindig meg kell nézni annak arányait is. A végén a finish-olaj mindenképpen kell, az adja meg a végső kinézetet.

      Eredményes kísérletezést!

      Üdv: Medde

      • Czeglédi Miklós szerint:

        Köszönöm a gyors választ én sötétebb mélybarnát vasgáliccal igyekeztem keverni, a só számomra új, kipróbálom.
        A forrasztóón 50-50, 40-60, 35-65 ón ólom összetétel elérhető a kereskedelemben.
        A végén szilikon spray, WD40…… is megfelel.
        Úgy tudtam, hogy salétromsav, rézgálic, víz valamilyen keveréke kell a patinához.
        Bekeverve a maró hatás megszűnik.
        Csinálok forrasztó vizet, sósav és horgany lemez, nem bántja a kezet.

        üdv Miklós

  2. meddedesign szerint:

    Általában az 50-es, 40-es ónt használom a munkáimhoz. Sokszor előfordul, hogy ugyanonnan rendelt, elméletileg ugyanolyan összetételű ón, más és más, olvadáspontban, “fényességben”, tehát valamilyen határok közt szórhat a dolog.

    Salétromsav is jó, kénsavval is lehet próbálkozni.

    Halmágyi Szabolcs – Régi fegyverekről című munkájában lehet még találni pár régi receptet, mindenféle maratásokról, elektromosság nélküli fémbevonásokről.

    Üdv: Medde

    • Czeglédi Miklós szerint:

      Értem mire gondolsz, én 10 kg tételben rendeltem az egyforma összetétel miatt. Ha a vége felé kezdek járni, fogok összehasonlításikat végezni.

      A könyv címet köszönöm, utána nézek.
      A patinázó anyaggal kísérletezés a hiány, majd a költségtakarékosság miatt kezdődött.
      Ma már ezen felül, ha időm engedi, lehetne szó valami egyedi színről is.

      Üdv: Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s