Steampunker

Ősz beköszöntével, amikor a reggelek már egy kicsit hűvösebbek,  a Bogák kissé megcsendesednek, átadván helyüket a steampunk cuccoknak. Egy időre. Medde persze örül és mindent összeszed, ami réz, meg fogaskerék, meg csavar, meg egyéb kütyü. Szerencsére ebből mindig jelentős mennyiség van itthon.

Na most egy pillanatra megállok az írásban, mert Noémi benyújtott az ajtón egy adag citromos jégkrémet, és azt most meg kell ennem. Szeretem a citromos fagyikat, de csak a jó citromos fagyikat, mint ez. Amikor gyerek voltam, mindig citrom-csoki kombót kértem a sarki cukrászdában, mert az fene jó együtt.

Mivel nincs az a jégkrémes doboz, ami feneketlen volna, s egyszer ki ne fogyna, térjünk vissza a réz és egyéb kütyükhöz. Szóval mostanában kiélem a steampunk cuccok iránti olthatatlan vágyamat. S, mivel a vágyam nem szerzésre irányul, hanem készítésre, mindjárt mutatok egyet a legújabb falióráim közül.

Ő az ElectroClock I-es névre hallgató falióra. Lényegében kétfajta fémet kombináltam, a saválló acélt és a vörösrezet. Szeretek saválló acéllal dolgozni, jól kiemeli tompa fényével a réz alkatrészeket.

Az 1mm-es rozsdamentes alapra szereltem fel szegecseléssel, és csavarkötéssel az itt látható alkatrészeket.

Tudjátok, hogy mi a lényegi különbség a szegecselés és a csavarozás között? Te tudom, hogy tudod, de a többieknek azért elmondom. 🙂

 

Először is a csavarozást oldható kötésnek nevezzük, mert amikor csak kedvünk tartja – és van hozzá szerszámunk – ki és betekergethetjük, így összerakhatjuk, vagy szétszedhetjük az alkatrészeket.

A képen látható, hogy a piros csavarorsóra feltekert kék csavaranya szorítja egymáshoz a két sárga csíkos alkatrészt.

A szegecselést ezzel szemben oldhatatlan, vagy csak roncsolással oldható kötésnek hívjuk, mert bizony ha egyszer elkalapáljuk a szegecs túlsó végét, azon már nem segíthetünk, az úgy marad. Persze megfelelő eszközök és szakértelem birtokában ezt is szét lehet szedni, de a szegecs ilyenkor tönkremegy és cserélni kell.

Itt látható, hogy az egész szegecs egy anyagból van, eredetileg az egyik oldalon nincs feje, olyankor átdugjuk a két (sárga-kék) lemezen, és egy kalapács és egy speciális fejező segítségével addig ütjük, amíg ilyen szép fej alakul ki a másik oldalon is.

Persze ezerféle szegecs van, csakúgy mint csavar, de azt már Gombóc Artúr óta tudjuk, hogy csokoládéból is van számtalan, úgymint: kerek csokoládé, lyukas csokoládé, tavalyi csokoládé, stb.  🙂

 

 

Itt jól látni, hogy melyik a csavar és melyik a szegecskötés.

Az időt egy elektronikus óraszerkezet méri, és mattfeketére festett fémmutatók mutatják. A teljes órahátlap szintén mattfeketére van fújva, ami az óráimnál már megszokott dolog.

A falra való biztonságos függesztést az óraszerkezeten kialakított szabványos akasztó biztosítja, persze az, hogy a falban mi van, amire akasztani fogod az órádat, az abszolút nem mindegy. Használj mindig műanyag tiplibe erősített csavart, mert ha a hevenyészve beütött szög kilazul és a fejedre esik vacsora közben ez az óra, azt nem fogod megköszönni. 🙂

Az ElectroClock I-est, vagy egyéb steampunk cuccaimat megtalálod a itt Meskán.

Reklámok
Kategória: art, Bolt, Fémműves, Munkafolyamat, Művészet, Steampunk | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s