Rapanui, avagy a Világ Köldöke

A Csendes-óceán titokzatos szigete, amelynek partjairól évszázadok óta néz szembe az érkezőkkel 887 óriási szobor, amelyet az ősi rapanui nép készített. A helyi nyelven Rapa Nuinak, spanyolul Isla de Pascuanak nevezett szigetnek annyi köze van a húsvéthoz, hogy Jacob Roggeveen holland felfedező első európaiként 1722 húsvét vasárnapján érkezett ide.

KépA sziget 1888 óta Chiléhez tartozik, bár a dél-amerikai szárazföldtől mért távolsága több mint 3000 kilométer. A sziget a polinéziai szigetvilág legkeletibb tagja, a polinéz szigetcsoport hozzá legközelebb eső tagjától is kétezer kilométerre van. A szigetet jelenlegi ismereteink szerint legalább 1700 éve lakják emberek, de hogy pontosan honnan és milyen útvonalon érkeztek oda, arról még vitatkoznak a tudósok. Az egyik elképzelés szerint Polinézia irányából jöttek az első telepesek csónakokon, ezt vitatta Thor Heyerdahl norvég utazó és felfedező, aki szerint az emberek Dél-Amerikából érkeztek, balsafából készített tutajokon, olyanokon, amilyeneket manapság is használnak az indiánok a Titicaca tavon. Az 1947-ben végrehajtott utazás bebizonyította, hogy a Kolumbusz előtti időkben rendelkezésre állt a megfelelő technológia az ekkora utak megtételére. A Kon-Tiki-nek nevezett vitorlás tutaj 101 nap alatt érte el Polinéziát.

KépA hatalmas szobrok által benépesített partszakasz az UNESCO világörökségi listáján szereplő szigorúan védett emlék. A szobrok keletkezését a radiokarbonos vizsgálatok alapján kb. az 1000 és 1600 közötti évekre teszik. Gyakorta emlegetik őket húsvét-szigeti fejekként, de jobban megfigyelve látszik, hogy valójában térdeplő alakokról van szó. A régészek szerint egy szobron egyszerre öt-hat ember dolgozott, és mindegyik istenként tisztelt, régen meghalt törzsi vezetőket ábrázol. A helyi hitvilág szerint a holtakat szoros kapcsolat fűzi az élőkhöz, ők gondoskodnak az élők szükségleteiről, adják nekik az egészséget, a föld és az állatok termékenységét, a jó szerencsét stb., az élők pedig adományaikkal biztosítják a holtak számára a jó helyeket a szellemvilágban.

KépA sziget csaknem teljes területe természetvédelmi övezet, amivel a maradék gyér vegetációt őrzik. Korábban a Húsvét-szigeten sokkal dúsabb növényzet volt, ám az európai utazók által behurcolt állatok, főképpen a hajókról kiszökött patkányok és az odavitt birkák visszafordíthatatlan kárt tettek a növényzetben. Eközben az őslakosság is megfogyatkozott részben a járványok, részben a rabszolga-kereskedés következtében, jelenleg mintegy négyezren lakják, akiknek a fele Chiléből érkezett az elmúlt évtizedekben.

Kép

A szigetlakók ősi nyelve egy polinéziai nyelvjárás. Amikor Cook kapitány az 1774-ben a szigeten járt, legénységének egy polinéz származású tagja beszélni tudott a rapanui nép fiaival. A rapanui nyelv szókincs legalább 80%-ban megegyezik a mangarevai polinéz nyelvével. A sziget legrégibb neve valószínűleg szintén polinéz eredetű Te Pito o te Henua, ami azt jelenti, hogy a Világ köldöke.

KépAz európaiak hódítási kísérleteinek a szigetlakók hosszú ideig ellen tudtak állni, mígnem az 1860-as években perui rabszolga-kereskedők rohanták le a szigetet, és néhány hónap alatt legalább 1500 férfit hurcoltak el vagy öltek meg. Amikor később arra kényszerítették őket, hogy vigyék vissza az elrabolt embereket a szigetre és más polinéziai szigetekre, szándékosan hagytak csaknem minden szigeten himlővel fertőzött betegeket. A járvány következtében annyian haltak meg, hogy már szinte nem volt, aki eltemesse a holtakat. A gyarmatosítók ezután felvásárolták az elhunytak földjeit.

1888. szeptember 9-én Chile hivatalosan annektálta a Húsvét-szigetet. A szigetlakókkal akkor kötött „szerződést” manapság vitatja néhány rapanui.

Kép

Dióhéjban ennyi a Húsvét-szigetek története. Ez a bejegyzés sem fog semmi titkot felfedni, semmit bebizonyítani. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Thor Heyerdahl – Aku Aku című könyvét, vagy pedig Jared Diamond – Összeomlás című munkáját, amiből itt is lehet olvasni részleteket.

Ha ma ellátogatnánk oda, valószínű hogy hétvégi folklórban lenne részünk turistaként…A sziget legfőbb bevételi forrása napjainkban a turizmus és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek.

Kép

Inkább továbbálmodom Hotu Matu’a álmát, aki a bennszülöttek szerint kenuval érkezett a szigetre családjával együtt. Thor Heyerdahl indította el bennem a gondolatot, a maga közvetlenségével és tiszteletével, ahogy a szigetlakókkal viselkedett. Megeleveníti a monda- és hiedelemvilágukat, szertartásaikat, amik a 40-es 50-es években még elevenen éltek a rapanui leszármazottak tudatában.

Ennek eredménye a Rongo kollekció, amit a Te Pito o te Henua ihletett.

Kép“Rongo-Tahu-Aku” A vulkánok, a villámok és a földkemencék védőszelleme.

***

Kép“Rongo-Rapanui-Aku” A part, a sziklák, a barlangok védőszelleme.

***

Kép“Rongo-Vaitara-Aku” Az apró tengeri élőlények védőszelleme

***

Kép“Rongo-Totora-Aku” A vízben élő növények védőszelleme.

***

Kép“Rongo-Vat” Az Eredet.

***

Mivel a sziget minden szegletének, minden létező dolognak ott saját őrző szelleme van, korántsem ért véget a sor. Ha szeretnél részese lenni ennek a különleges érzésnek, látogass el a boltomba, ahol szerezhetsz magadnak egy Aku-Akut. Ha ő is szeretné…

Kép  Helyi szépség

Kép  A Világ Köldöke…

A NatGeo készített egy filmet is a földalatti barlangokról.

Advertisements
Kategória: art, Üveg/Glass, Fémműves, Filozófia, Kultúra, Művészet
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s