Egy kis érmetörténelem, avagy mivel is fizettünk annak idején?

magyar forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik.

A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk – akárcsak a bankjegyeké – a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit is fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb, a folyamatos értékvesztés miatt 2010-ben az ötforintos a legkisebb érmecímlet és a kétszázas a legnagyobb.

Kép

A második világháborús trauma és a pengő hiperinflációja után a magyar kormánynak szembe kellett néznie az új pénznem bevezetésének kihívásaival. A forint bevezetésekor kiemelkedően fontos cél volt a hazai valuta iránti bizalom helyreállítása. Mivel az előállítási költségek és a címletek gyors növekedése miatt 1945. december 31-ével hivatalosan is megszüntették az érmeforgalmat (a pengőérmék a gyakorlatban jóval ezelőtt eltűntek a forgalomból), a fémpénzek ismételt megjelenése már önmagában a stabilitás jele volt.

Az 1946-ban készült első veretek anyaga a filléreknél réz, az egy- és kétforintosnál alumínium volt.

Jól elkülöníthetőek a különböző érmesorozatok.

Köztársasági veretek (1946–1948)

Népköztársasági veretek (1949–1989)

Köztársasági veretek (1990–2011)

A legtovább a népköztársasági vereteket használtuk, így azokról beszélek egy kicsit bővebben.

1949-ben, a fordulat évében a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az időszakban vert pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a Rákosi-címer került. Az addig rézötvözetből vert két-, tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az ezüst ötforintosok fokozatosan eltűntek a forgalomból, új típust 1967-ig nem hoztak forgalomba.

Az 1956-os forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere, így az 1957-1989 között vert érméken a Kádár-címer szerepel. Bár az infláció létezését tagadták, a „megnövekedett pénzforgalom” miatt szükségessé vált a tíz- (1971) majd a húszforintos érmék bevezetése (1983) – eleinte az azonos címletű bankjegyek mellett, később egyre inkább helyett.

Nézzük sorjában:

KépA lyukas kétfilléres. A legkisebb címletű érme. 1950. március 27.-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

Az 5 filléres. 1953. március 31.-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

A kis tízfilléres. Én még emlékszem, hogy egy kocka csomagolt Boci-csokit adtak érte annak idején. 1950. december 15.-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

A 20 filléres. (Két kocka csoki…) 1953. március 31.-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

Az ötvenfilléres. Gyerekként komoly pénznek számított. Ha elballagtam a sarki Zsitvai-fagyishoz, a kisebbik kanállal egy gombóc fagyit kaptam érte. Nagy dilemma volt, hogy csoki, vagy citrom legyen. 1967. május 12.-én bocsátották ki. 96% alumíniumból és 4% magnéziumból készült.

~~~

Kép

A forintos. A fent említett patinás cukrászdában nagy gombóc fagyit ért. Vagy két felet, hogy ne kelljen választanom a két kedvenc ízem közül. 1957. október 10-én bocsátották ki. 100% alumíniumból készült.

~~~

Kép

Hát igen… A legendás “bélás”. Már kinézetében azt sugallta, hogy komoly pénz. Ezért a lakótelepi ABC-ben (nem CBA) már válogatni lehetett a csokik és cukrok között. 1970. július 1.-én bocsátották ki. 72% rézből és 28% cinkből volt. Ezt hívják sárgaréznek.

~~~

Kép

Az ötös. 1971. augusztus 2.-án bocsátották ki. 100% Nikkelből volt. A későbbi változatban ezt meglehetősen drágának találták és az 75-25%-os réz-nikkelre változtatták az ötvözetet.

~~~

Kép

A tízes. Az 1971. június 1.-es kibocsátású változata még neki is 100% nikkelből volt, amit 1983. április 18.-án 92-6-2% réz-alumínium-nikkelre változtattak. Kisebb is lett, valamint a színe a sok réztől sárgásra változott.

~~~

Kép

Az utolsó érme a húszas. 1983. április 18.-as kibocsátású. 75-25% arányban tartalmaz rezet és nikkelt.

~~~

Hát röviden ennyi. Aki bővebben szeretne erről olvasni, az itt talál egy csomó mindent a magyar érmékről.

Mivel nekem is van itthon ezekből a régi pénzekből, magyarból, külhoniból egyaránt, néhanapján a munkáimhoz felhasználom őket. Mint például itt:

Kép

A Time is Money falióra

Erről meg rögtön ez jutott eszembe… 🙂

A napokban különféle mandzsettagombokat csináltam, hogy ne mindig csak a Hölgyeknek kedvezzek Meddecuccok terén, így született meg az első *Bélás 1989* mandzsettagomb. Íme:

Kép

A legendás Bélás-1989 mandzsettagomb

Részletek itt!

~~~

Aztán készítettem még fiatalabb érmékből is, ezeket már ’89 után verték.

Kép

Aki kíváncsi a többi érmés Meddecuccra, az megnézheti és megvásárolhatja a szokott helyen, a www.medde.meska.hu oldalon a boltomban. Érdemes időközönként benézni a boltba, mert nagy esélyt látok egyéb érmés Meddecuccra is.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_forint_p%C3%A9nz%C3%A9rm%C3%A9i

Advertisements
Kategória: art, Általános, újrahasznosítás, Bolt, Recycle
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s