Temporális mechanika, avagy nem túl jó elveszni az időben…

Adott egy személy, amely visszamegy a saját idősíkjában a saját születése és a jelen (visszautazás előtti pillanat) közti időszakasz valamely pontjára. Abból az időpillanatból kiragadja a saját adott időpillanatbeli testét, és áthelyezi az aktuális jelenidejébe, ahonnan X idő eltelte után visszahelyezi azt az eredeti –saját– idejébe.

A multiverzum-modellek esetén két (esetleg három) megoldása van, abból az egyik paradoxonmentes. (Azért három, mert multiverzum-modell esetén sem biztos, hogy a szerteágazó univerzumok modellje érvényesül, ez esetben pedig a megoldása ugyanaz, mint multiverzum-modell nélkül.)

Ha feltételezzük a szerteágazó univerzumok elméletét, akkor a visszautazás pillanatában az eredeti univerzum kettőződve hasadt: az alany – és az egész univerzum – az egyik univerzumban az addig megismert módon fejlődött tovább, az időutazó alany pedig az új, alternatív univerzumba érkezett, így csak az módosult. A visszatéréskor két eshetőség lehetséges: vagy az eredeti univerzumba tér vissza, vagy az alternatívba. Paradoxnak tűnik elsőre, de pont akkor lesz paradoxon-mentes az esemény, ha az eredeti univerzumba térnek vissza, míg ha a alternatív univerzumba, akkor a jelenidőbe érkezve nem az alternatív univerzumbeli alany lesz jelen. A fiatalkori alany visszaküldésekor a szétágazó univerzummodell esetén a fiatalkori alany egy újabb alternatív univerzumba fog visszaérkezni, amely az első alternatív univerzum alternatívája.

Tehát vigyázzatok, hogy mindig legyen nálatok egy cucc, ami tisztázza hol (mikor) vagytok. Különben úgy jártok, mint én. Azóta mindig hordok magamnál valami TT™Concept kütyüt.

 

 

 

Kategória: art, újrahasznosítás, Fantasy, Fémműves, Recycle, Steampunk, TT™Concept
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.